Pepe – pizza – „mamma mia!”

avagy beszámoló egy olaszországi Apolló kurzuson történtekről

Résztvevők

Apolló kurzus, Brescia, 2005. aug. 01-06.

„Amikor eldőlt, hogy Itáliába hajózunk…” (ApCsel 27,1)

Március vége körül bukkantam rá az olasz Szent András Iskola honlapján egy „II. Európai Szeminárium” elnevezésű rendezvényre, amelynek keretében alapítóatyánk, Pepe, Apolló kurzust tart.

Átfutott az agyamon, hogy milyen lenne elmenni, de aztán elvetettem az ötletet, lévén, hogy nem tudok olaszul.

Aztán pár nap múlva írtam Carlosnak, aki az ottani igazgató és az Iskola európai referense, hogy tudnának-e olasz-angol tolmácsot biztosítani a számomra.
„No problem!” – volt a válasz.
Így május elején elküldtem a jelentkezésem.

„Három hónap múlva azután útnak indultunk…” (ApCsel 28,11)

Mikor augusztus 1-jén kis lakásom ajtaján kilépve, csomagjaimmal az Újpesti metróállomás felé baktattam, hirtelen görcs állt a gyomromba: „mi lesz, ha mégsem lesz tolmács?!” Aztán megnyugtattam magam, hogy végülis többször rákérdeztem, és a válasz mindig „no problem” volt.
„Ne parázz Anita, bízz Istenben!” – gondoltam.

Evangelizáció hatalommal

http://www.sxc.hu/photo/1351606

José H. Prado Flores

Szt. Lukács azt írja, hogy az apostolok „nagy hatalommal” (ApCsel 4,33) evangelizáltak.

Lehet hatalom nélkül is evangelizálni? Mi a különbség a hatalommal és a hatalom/erő nélküli evangelizáció között? Ma olyan hatalommal evangelizálunk, mint az apostolok?

Jézus minden tanítványát meghívja arra, hogy hirdessék az Örömhírt minden teremtménynek. Hogy beteljesítsük ezt a küldetését, képessé tesz bennünket azzal, hogy elküldi Szentlelkét…

Az „Első Szegedi Fülöp kurzus”

Megtörtént az „Első Szegedi Fülöp kurzus” - ahogy a résztvevők nevezték. Jót mosolyogtunk először rajta, mivel korántsem ez volt a legelső, de aztán elgondolkodtunk, hogy igazuk van: ebben a felállásban, és így levezetve valóban az első volt. Nem csak azért mert most voltunk talán a legfelkészültebbek, hanem mert valóban az új Fülöp kurzust vezettük az új vázlat alapján az új plakátokkal.

A kurzuson készült képekből válogatást itt találtok.

A résztvevők több plébániáról voltak, elsősorban szegediek, de volt több vendég is, még messziről is. A kurzus végén mindenkit a saját közösségébe küldtük vissza, ill. akiknek ilyen nem volt, azt a saját közösségeinkbe hívtuk meg.

Milyen kurzusra szeretnél jönni 2006-ban?

Melyik kurzus csomagját bontanád fel?Most a Te véleményedre vagyunk kíváncsiak!

Kedves Testvér! Lassan véget ér a nyári iskola, de még nem jött el Jézus, ezért már tervezzük is a következő évi, 2006-os kurzusokat. Kérünk, legyél ebben segítségünkre: Szeptember 15-ig egy szavazást bocsátunk útra, amelyben szeretnénk felmérni, hogy milyen kurzusokra lenne igény.

  1. Kérjük, add le szavazatodat - és másokat is buzdíts erre, hogy minél jobb kép alakulhasson ki bennünk az igényeitekről. Ahogy idén is, jövőre is nagyban befolyásolni fogja a meghírdetésre kerülő kurzusokat ez a szavazás. Kérünk, ne próbáld manipulálni az eredményt :-)...
  2. Ha többen szeretnétek egy helyen kurzust – vagyis szeretnétek, hogy nálatok is legyen egy-egy kurzus, nem csak Ménfőcsanakon – akkor kérünk, hogy fűzz megjegyzést alul ehhez a felhíváshoz, amiben írd le hogy hol és milyen kurzust szeretnétek.

Már előbb kellett volna

Sokszor gondolkodik az evangelizátor-palánta, erre vagy arra a kurzusra menjen? Na, én az Üdvösségtörténet kurzusról rosszul döntöttem: már jóval előbb el kellett volna menjek rá.

Ez egy csendes, jelentéktelennek tűnő kurzus, semmi nagyot nem ígér, de mégis alapvetően megváltoztatott bennem dolgokat. Nem kortörténettel és történeti eseményekkel foglalkoztunk, sokkal inkább a történetek miértjével. És ilyenkor mindig rólunk is szólt a üdvtörténet: gyógyította a saját történetünket Isten Szava.

Rájöttem, hogy Júda miért tért vissza Babilonból és Izrael miért nem tért vissza Ninivéből, holott az ígéret neki is ugyanúgy szólt. Rájöttem, hogy az ígéreteket mindig a hívők hordozták. Megértettem, hogy az üdvtörténetben Istennek szüksége volt „jelentéktelen”, de hűséges szereplőkre is, akik bár nagy dolgokat nem tettek, az ígéretet továbbvitték, ami nélkülük elveszett volna.

És igen, én is üdvtörténeti szereplő vagyok, egy-egy momentumban olyan, mint Izsák, Dávid, Sámson, Jeroboám, Jeremiás, Káleb, Jéhu, Jósábet, Ezdrás és Simeon...

Ha szeretnéd Jézus tanítványaként látni merre megy az életed, merre visz az ígéret, ezt a kurzust ne hagyd ki!

Gyuris Gellért (alias bubu), Szeged 

  • Jóbel

Megérezni a Szentlélek jelenlétét

Már többször elsuhantam a Szentháromság u. 19. előtt, de különösebben ez sohasem érdekelt. Soha nem gondoltam volna, hogy majd egyszer odahívhat engem Isten és még inkább nem, hogy hogyan fogok onnan távozni. Itt megéreztem a Szentlélek jelenlétét, amit eddig nem igazán ismertem. Nem tudtam milyen Isten emberszeretete. Megértettem, hogy Isten mit kér tőlem ahhoz, hogy segíteni tudjon rajtam. Nem vagyok értéktelen, elveszett ember, hanem fontos vagyok Istennek.

Vastag Gábor, Szeged

(Szegeden a  Szentháromság utca 19. a Szeged-Csanád Egyházmegyei Pasztorációs Centrum, ahol a Fülöp kurzus helyszíne volt.) 

Az Üdvösségtörténet

FRISSÍTÉS: Már képek is vannak a kurzusról. (bubu)

Az Üdvösségtörténet kurzus véget ért, és újra nagyon élveztük. Jó volt találkozni Istennel, aki szövögeti a történelem szálait, és közben külön odafigyel életünk fonalára, egybeszőve azt az üdvösség történetének aranyfonalával. Mi hirdettük az Igét, Jézust, aki mindennek az értelme, Ő pedig jelekkel és csodákkal kísérte az igehirdetést. Aki még nem volt ezen a kurzuson, pótolhatja jövőre, ha Isten is úgy akarja. Tünde-Lidia

  • btlidia

Beszámoló a Pál kurzusról

Július 8-18-ig megtörtént a Pál kurzus 25 fő részvételével és 9 fős team-mel. Egy igen fárasztó, de nagyon lendületes kurzust cselekedhettünk, többféle evangelizációs formával és gyakorlattal, amiben volt: koncert-evangelizáció, utcai- és kopogtatós evangelizáció, valamint szentmise-evangelizáció, melyeknek keretében volt pantomim, tanúságtétel, harsány figyelemfelkeltés, emlékmű, plakátok, a résztvevők részéről bátor megszólítások és imák az emberek felé, és ennek nyomán erős megtapasztalások.

Általános konklúzióként valóban igaz, hogy azokat az embereket, akiknek van hitük bátran kilépni akár lehetetlen körülmények közé is, Isten megajándékozza Szentlelkének erejével, hogy jelek és csodák - akár kicsik, akár nagyok - kísérjék működésüket. Mindez egy örömteli, lendületet adó tapasztalattá lesz az életükben. Ez történt ezen a kurzuson is.

Oldalak