És volt Szegeden egy Emmausz kurzus is: az első. Számunkra nagy élmény volt ez a kurzus, hisz először tartottuk Szeged és sok testvér jött rá el. Hogy mi született meg azokban, akik részt vettek rajta, mondják el ők maguk:

• „Az Emmausz kurzus megmutatta nekem, hogy Isten igéjében erő és tűz van, s hogy Isten szava minden emberhez szól Jézus Krisztusban mindörökké.”
• „A Szentírás szeretetét kaptam ezen a kurzuson. Szerelem ébredt iránta a szívemben. Milyen erős páncél rakódik életünk során a szívünkbe... Ezen a hétvégén megérintett Jézus és behatolt a páncél alá. Megszólított és bejött a legbelsőmbe. Megértettem, hogy Őt hallgatva, azaz a Szentírást olvasva haladhatok előre Vele az úton.”
• „Itt értettem meg az Ószövetség és Krisztus, valamint az Újszövetség kapcsolatát.”
• „Megmutatta számomra a kurzus, hogy milyen sok mindent nem ismerek még a hitemmel kapcsolatban és a Szentírás a legjobb arra, hogy segítsen fejlődni a hitemben! Csodálatos ajándék a Szentírás számunkra! Megszólít, vigasztal, tanít!”
• „A »Könyv« életre kelt!!! … és hozzám szól…. Barát és társ lett belőle….”
• „Egészen másként látom a Szentírást. Jobban becsülöm, megértettem a szerkezetét, világosabban látom az Igék értelmét. Nap mint nap forgatni akarom, mert az Ige mutatja az életem útját.”
• „Igen, úgy érzem a Szentírást másképpen olvasom, mint eddig, hogy a szívemmel tudom olvasni, s átélni amit az Igén keresztül Jézus beszél hozzám.”
• „A Szentlélek segítségével olvasom a Bibliát.”

A beszámoló kiegészítve, most egy rendkívüli levél áll itt, amelyet egy igen kedves és szellemes (+ művelt) testvéremtől kaptam, aki részt vett a kurzuson és hazaérve igencsak felbuzdult.
Bár hosszú, senkit se tántorítson ez vissza.

ui.: Aki volt Emmausz kurzuson, az bizonyári érti az apropót, aki még nem volt, az pedig kapjon tőle nagyobb kedvet, hogy bátor legyen eljönni...

Még sohasem voltam olyan kurzuson, ahol 4 jogász is volt :-). Mi a teamben jól éltük meg a kurzust és a végére szépen elfáradtunk, de megérte. A team tagjai voltak: Vass Józsi, Király Orsi, Perjési Anita, Gyuris Gellért, Tari Mari, Majoros Ildikó, Máder Balázs és Valkai Ildikó, Szabó Elvira és megfigyelőként Kiss Zsuzsi.

Beszéljenek most a team helyett azok, akik részt vettek a kurzuson:

Kedves Testvérek, Harcostársak! 2005. október 21-23-ig Fülöp kurzust tartottunk Zalaegerszegen. Bár a résztvevők száma 26 fő volt, egy nagyobb létszámú teammel dolgoztunk: 11 fővel, amelyben a helyiek 4-en képviselték magukat, Budapestről pedig 7-en mentünk.

Kedves testvérek, a kurzus nagyon jól sikerült, megosztunk veletek néhány véleményt, ami a hétvégi Fülöpön fogalmazódott meg a résztvevőkben:

„Megtanultam, hogy Isten szeret, a szeretete örök és Ő halkan kopogtat nálam, hogy szeretettel töltse meg szívem. Megtanultam, hogy csak én tudom kinyitni a szívemnek kapuját, hogy beengedjem Istent.”

„Más felfogásban hallottam Istenről, mint eddig! Emberibb volt, érthetőbb maga a vallás, a hit. És lehet belevinni humort is...!! Köszönet érte!”

„Az örömöt, amit egy közösség jelent. Hogy milyen élmény az amikor ismeretlen emberek pár óra alatt ismerősökké válnak, mert ugyanabban a Lélekben élnek. Hogy mekkora ereje van az imának, az egymásért mondott imának!”

„Elviszem az Örömhírt és elmondom másoknak, hogy van egy olyan alkalom, ahova eljőve találkozhatsz Jézussal.”

„Isten szeret minket, ez bizonyosság, s csak most döbbentem rá MENNYIRE!!!! Az Ő áldozata mindig előttem volt, tudtam, hogy értem is meghalt, de ezt ilyen személyesen még soha nem éltem át.”

„A Krisztus követő élet nem csak unalmas lehet, hanem izgalmas, változatos is. Jézus mindenkit megváltott és aki nem fogadja ezt el, az a halál felé tart. Isten minden embert határtalanul szeret.”

Kedves testvérek, megvolt a Pünkösd kurzus, és nem bántuk meg... A Szentlélek ott volt, dolgozott velünk és rajtunk, én élveztem, még ha nagyon el is fárasztott a nyári iskola. Tanulság: tényleg kell elé a Pál kurzus, vagy aktív evangelizáló munka a résztvevők részéről, hogy ne csak egy gyógyító alkalmat tartsunk. Akiknek ez nem volt meg, azok számára bizony néha magas volt a léc, nehéz volt átugrani, ez derült ki számomra a résztvevők értékeléséből.

A team, Anita, Angéla, Égető Ildikó, Csiszér Laci és Dani, nagy segítségem volt, kívánom minden kurzusigazgatónak, hogy legalább ilyen jó legyen a teamje, akkor nyugodtan alhat (ha jut rá ideje...)

Tünde-Lidia

Megtörtént az „Első Szegedi Fülöp kurzus” - ahogy a résztvevők nevezték. Jót mosolyogtunk először rajta, mivel korántsem ez volt a legelső, de aztán elgondolkodtunk, hogy igazuk van: ebben a felállásban, és így levezetve valóban az első volt. Nem csak azért mert most voltunk talán a legfelkészültebbek, hanem mert valóban az új Fülöp kurzust vezettük az új vázlat alapján az új plakátokkal.

A kurzuson készült képekből válogatást itt találtok.

A résztvevők több plébániáról voltak, elsősorban szegediek, de volt több vendég is, még messziről is. A kurzus végén mindenkit a saját közösségébe küldtük vissza, ill. akiknek ilyen nem volt, azt a saját közösségeinkbe hívtuk meg.

FRISSÍTÉS: Már képek is vannak a kurzusról. (bubu)

Az Üdvösségtörténet kurzus véget ért, és újra nagyon élveztük. Jó volt találkozni Istennel, aki szövögeti a történelem szálait, és közben külön odafigyel életünk fonalára, egybeszőve azt az üdvösség történetének aranyfonalával. Mi hirdettük az Igét, Jézust, aki mindennek az értelme, Ő pedig jelekkel és csodákkal kísérte az igehirdetést. Aki még nem volt ezen a kurzuson, pótolhatja jövőre, ha Isten is úgy akarja. Tünde-Lidia

Július 8-18-ig megtörtént a Pál kurzus 25 fő részvételével és 9 fős team-mel. Egy igen fárasztó, de nagyon lendületes kurzust cselekedhettünk, többféle evangelizációs formával és gyakorlattal, amiben volt: koncert-evangelizáció, utcai- és kopogtatós evangelizáció, valamint szentmise-evangelizáció, melyeknek keretében volt pantomim, tanúságtétel, harsány figyelemfelkeltés, emlékmű, plakátok, a résztvevők részéről bátor megszólítások és imák az emberek felé, és ennek nyomán erős megtapasztalások.

Általános konklúzióként valóban igaz, hogy azokat az embereket, akiknek van hitük bátran kilépni akár lehetetlen körülmények közé is, Isten megajándékozza Szentlelkének erejével, hogy jelek és csodák - akár kicsik, akár nagyok - kísérjék működésüket. Mindez egy örömteli, lendületet adó tapasztalattá lesz az életükben. Ez történt ezen a kurzuson is.

Ez egy olyan kurzus volt, ahol valóban hagytuk az Igét szólni, és nem mi akartunk róla beszélni. Kevesen voltunk a teamben, mivel egyik testvérünk (Ildi) megbetegedett – háttérimája érezhető volt a kurzuson –, elfáradtunk, de megérte. A résztvevők hozzáállásáról és nyitottságukról csak egy momentum: az utolsó napi Ige oltárának díszítéséhez a városban saját pénzen vásároltak drapériát: gyönyörű volt!

A résztvevők nagy része az esztergomi Jó Pásztor közösséghez tartozik.

A kurzust mi is úgy kezdtük, és zártuk, hogy hagytuk, hogy az Ige szava átmosson bennünket.

Zozó, Erika, Gellért, (Ildikó);
segítségünkre volt: Gabi, Bogi, Dia, Dudu;
a konyhán a kajcsiról gondoskodott: Noji.